- Hogyan és mikor kapcsolódik a társasági jog az öröklési joghoz?
- Hogyan jelenik meg a hagyatékban a társasági részesedés?
- Milyen hatása van a tag halála a társaságra nézve?
- Milyen – elsősorban anyagi – felelősséggel tartozik az örökös a társaság felé?
A gazdasági társaság tagjának halála esetén minden esetben a fenti öröklési jogi kérdések merülnek fel.
Betéti társaság (Bt.) esetében ez a tény akár a társaság megszűnésével is járhat, ezért akár a beltag, akár a kültag halála esetén 6 hónapon belül pótolni kell a kieső tagot. A tagi részesedés személyes jellegénél fogva a hagyaték átadása előtt már lehet az új tag, illetve az örökös érdekében intézkedni a Cégbíróságnál, illetve meg lehet egyezni az örökössel.
Fontos, hogy nem az öröklés lesz a tagsági pozíció megszerzésének jogcíme, hanem a megállapodás, amit az életben maradt tag és az örökös köt meg. Ha az örökös lesz a Bt.-ben tag, a társaság megmaradt tagjának el kell vele számolnia, és egy új taggal megállapodnia a társaság fennmaradása érdekében.
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) esetében az üzletrész a polgári jogi öröklési szabályok szerint örökölhető (törvényes öröklés, illetve végrendelet útján is). Az üzletrész az örökösre átszáll, az öröklés miatti tagváltozást azonban már a társasági szerződésben korábban, a tag halála előtt is lehet szabályozni.
Az öröklés tényét a Cégbírósághoz be kell jelenteni, és az örökösi minőséget igazolni kell (hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, öröklési perben jogerős ítélet).
Részvénytársaság esetében a részvény forgalomképessége miatt a részvény szintén a polgári jog szabályai szerint örökölhető.
Előfordulhat továbbá, hogy a hagyaték teljes visszautasítása, illetve más örökös hiánya miatt a Magyar Állam, mint szükségképpeni örökös a gazdasági társaság tagjává válik.
Amennyiben további kérdései merültek fel a témával kapcsolatban, várom jelentkezését a honlapon feltüntetett elérhetőségek valamelyikén.