Maria német állampolgár, élete nagy részét Németországban töltötte, nyugdíjas korában viszont a Balaton mellett egy kis faluban vásárolt ingatlant, és ott töltötte idejét. Gábor fél évet Magyarországon, fél évet Ausztriában dolgozik, mindkét országban rendelkezik bankszámlával, ingatlanokkal. Haláluk esetén melyik ország joga lesz az irányadó jog? Hogyan lehet, illetve érdemes rendelkezni a vagyonról?
Az Európai Öröklési Rendelet (650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) részletszabályai erre is megadják a lehetséges válaszokat. A rendeletet csak az olyan öröklési ügyekre lehet alkalmazni, amelyeknél az örökhagyó elhalálozása 2015. augusztus 17. napja, vagy az ezt követő időszakra esik.
Az öröklés jog rendjét – így például azt, hogy kik és milyen arányban örökölnek az örökhagyó után, milyen formai szabályok betartásával, és milyen tartalommal lehet végrendeletet tenni, jár-e kötelesrész az örökhagyó hagyatékából stb., továbbra is nemzeti szinten szabályozzák; Magyarországon e kérdéseket a Polgári Törvénykönyv rendezi.
A rendelet a határon átnyúló öröklési ügyek három fő kérdését szabályozza. Ide tartozik egyfelől az ún. joghatóság kérdése. Ez arra ad választ, hogy az örökléssel kapcsolatos jogi eljárásokat (így pl. egy hagyatéki eljárást) melyik uniós tagállamban lehet majd lefolytatni, azaz melyik tagállam bíróságának, közjegyzőjének vagy más szervének lesz majd eljárási jogosultsága. A rendelet által szabályozott fontos kérdés emellett az alkalmazandó jog meghatározása: a rendeletben lefektetett egységes előírások fogják rendezni azt, hogy egy adott esetben az örökhagyó hagyatékának sorsát melyik állam öröklési jogszabályai alapján kell majd elbírálni. Ezenkívül a rendelet szabályozza még az egyes uniós tagállamok bíróságai, közjegyzői vagy más hatóságai által öröklési ügyekben meghozott határozatok (pl. hagyatékátadó végzések) tagállamok közötti „szabad forgalmát”, azaz kölcsönös elismerését is.
Mind az alkalmazandó jog, mind pedig a bíróságok és más hatóságok eljárási jogosultsága (szakszóval: joghatósága) messzemenően attól függ majd, hogy az örökhagyónak halálakor hol van a szokásos tartózkodási helye, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy az örökhagyónak mi volt az állampolgársága. Ennek az államnak az öröklési jogszabályai alapján kell majd rendezni az elhalt hagyatékának jogi sorsát
Az Európai Öröklési Rendelet mind az alkalmazandó jog, mind pedig a joghatóság szabályozása tekintetében az örökhagyónak a teljes vagyonát egységként kezeli. Ha tehát egy magyar állampolgárnak Ausztriában is van ingatlana, akkor a teljes hagyatékot a magyar közjegyző fogja átadni, ha az örökhagyónak halálakor Magyarországon volt a szokásos tartózkodási helye.
Ha valaki előre gondoskodni kíván vagyonának sorsáról, és végrendeletet készít, akkor az Európai Öröklési Rendelet szerint abba belefoglalhat egy olyan rendelkezést, miszerint kiköti a saját állampolgársága szerinti állam jogának alkalmazását vagyonának öröklésére.
A rendelet vezette be az Európai Öröklési Bizonyítvány kiadását.
A rendelet három tagállamra – az Egyesült Királyságra (Nagy-Britannia és Észak-Írország), továbbá Írországra és Dániára – nem terjed ki.