Mi a különbség a foglaló és az előleg között? Mikor érdemes foglalót adni és mekkora legyen az előleg mértéke? Mi a bevett szokás – el lehet-e térni tőle?
Foglaló
Nem csak ingatlan adásvételi szerződés, hanem vállalkozási vagy más ellenszolgáltatással járó ügylet esetén is fizethetünk foglalót. Amikor a felek megállapodnak az ingatlan vételárában, akkor jellemzően annak részletekben történő teljesítését határozzák meg.
A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló összegével csökken.
A Ptk. nem rendelkezik a foglaló mértékéről, azonban a bírósági gyakorlat alapján a foglaló mértéke általában az ingatlan 10%-a. A túlzott mértékű foglaló összegét (20% felett) a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti.
Előleg
Ha előleget fizet a vevő, akkor a szerződés – mindegy, hogy milyen okból - meghiúsulása esetén az átadott előleg neki hiánytalanul visszajár, és a meghiúsulással esetlegesen felmerült károk érvényesítése kizárólag bírósági úton történhet. Az előleg szintén a vételár részét képezi.
Forrás: Ptk. (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről)
Fotó: canva.com