A peres ügyek száma az elmúlt 10 évben évről évre csökken a bíróságokon, de az a helyesebb megfogalmazás, hogy egyre kevesebb jogi ügyből lesz peres ügy a bíróságokon. Nem csak magyar jelenségről beszélhetünk, annak ellenére, hogy egyre több a jogász, illetve az alkalmazott jogszabályok száma is évről évre nő.
Mi lehet az oka a változásnak? Egyrészt a jogi szabályozás változása (perrendtartás változása), másrészt a jogviták elterelődése más fórumokra: nemperes eljárások, közigazgatási eljárások, alternatív vitarendezés, harmadrészt kulturális-ideológiai változások és technológia változások. A technológia sokkal jobb a tények rögzítésével kapcsolatban, sokkal több okirat áll rendelkezésre, ritkábban kell tanúbizonyításra támaszkodni, kevesebb vitatható tényállású ügy keletkezik. A jogászi attitűd is megváltozott, a jogászok is inkább a megegyezés felé hajlanak, a bírák is efelé terelik a feleket.
A perrendtartási változások által a perelőkészítési szakaszok súlya felértékelődött, a felek bizonyítékai napvilágra kerülnek, ezzel a per kilátásai is sokkal egyértelműbbek lesznek, amely végső soron megegyezés felé tereli a feleket. Ugyanakkor lehet, hogy kevesebb számú, de nehezebb, bonyolultabb, összetettebb perek vannak folyamatban, a bíróságok terhelése nem csökken, az iratmennyiség is folyamatosan növekszik.
Az alternatív vitarendezési fórumok felé a gyorsaság, hatékonyság miatt fordulnak a felek, nem köti őket a bíróság formális szabályai. Ugyanakkor a jogi képviselők részéről sokkal komolyabb szakmai felkészültséget, nagyobb szakmai és egyben anyagi felelősséget, az ügy alaposabb előkészítését igényelnek ezen eljárásformák. A jogviták és konfliktusok bírósági úton történő feloldása egyre ritkább, a bírósági eljárás nehézkes, hosszú ideig tart és drága, nehezen megjósolható a kimenetele.
A jogrendszernek reagálnia kell (a jogalkotástól a jogalkalmazásig, illetve az egész jogi oktatásig) a változásokra. A bíróságok nem csak egyedi ügyekben döntenek, hanem jogfejlesztést végeznek, őrködnek a jogrendszer egésze felett. Ha a perek eltűnnek, eltűnik a dogmatika, eltűnik a koherencia fejlesztésre irányuló törekvés is. A perekkel együtt eltűnik a dráma, a színjáték a tárgyalótermekből.
Vajon baj-e ez egyáltalán? Akár bajnak tekintjük, akár nem, a változás elkezdődött, és nagyon komolyan fogja érinteni a jogász szakmát és a jogászképzést. A kontinentális jogi egyetemek tananyagai a klasszikus jogászjog, a nagy anyagi jogi és eljárásjogi kódexek, kapcsolódó bírói gyakorlatok. A perek eltűnésével nem csak a jogászképzésnek ez a klasszikus programja veszti értelmét, hanem a klasszikus jogászkodás.
Forrás:
Dr. Ződi Zsolt, tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet, Ügyvédek lapja (2022. július-augusztus 10-12. oldal)
Kép: www.canva.com