Június 2-án, néhány nappal a gyereknap után az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara adott otthont annak az egész napos nemzetközi gyermekjogi konferenciájának, melyet az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara, a Flamand Kormány Képviselete, az ORFK és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány közösen szervezett meg.
A konferencia középpontjában a gyermekjogok védelme, gondoskodás és részvétel állt.
Nagyon összetett a téma, amelyben a jognak nagy a jelentősége, de a gyermekjogok igazából egy multidiszciplináris téma. Az ügyfelekkel, gyermekekkel történő kommunikáció, segítség a jogi képzésnek még mindig nem része. Közös viszont a felelősség (szülők, tanárok, szakemberek, Állam), éppen ezért közösen kell dolgozni a megoldáson.
A vitaindító előadásokat követően a résztvevők az általuk választott workshopokon vehettek részt.
A több lehetőség közül én az alábbiakat választottam, mert ezek kapcsolódnak leginkább a napi munkámhoz:
Gyermekközpontú igazságszolgáltatás, inkluzív szempontok
A workshop fókuszában a gyermekközpontú és inkluzív igazságszolgáltatás gyakorlati megvalósítása, annak kihívásai álltak. A beszélgetés során a résztvevő szakemberek olyan kérdésekre keresték a választ, mint hogy mitől lesz hozzáférhető az igazságszolgáltatás tényleg a gyermekek számára, melyek a jelenlegi akadályok, azok hogyan bonthatóak le. Mikor lehet azt mondani egy eljárásban, hogy a gyermek valóban biztonságban érzi magát, hogy sikerült a gyermeket középpontba helyezni. A beszélgetés kitért arra, hogy milyen apró változtatások révén lehetne holnaptól elfogadóbbá tenni az igazságszolgáltatási gyakorlatot, mit tehetnek az egyes szereplők azért, hogy a gyermekek biztonsága és részvétele megvalósulhasson.
A workshop során együtt gondoltuk újra, mit jelent a gyermek valódi jelenléte az igazságszolgáltatásban. Három szakember (ügyvéd, bíró, szociális munkás) tapasztalataiból kiindulva konkrét helyzeteken keresztül hallhattuk, hogyan válhat a rendszer érthetővé, biztonságossá és befogadóvá minden gyermek számára. Nem csak elméleti, hanem gyakorlati megoldásokat is hallhattunk — hogy a gyerek ne csak szereplője, hanem alakítója legyen az eljárásnak.
Gyakorlati ismeretek a gyermekmeghallgatásról
A workshop a gyermekek kihallgatásának érzékeny és összetett világába kalauzolta a résztvevőket, ahol a büntetőjog, a kriminalisztika, a pszichológia és a gyermekvédelem találkozik. Mára szerencsére mindenki tudja, hogy a gyermekeknek különleges bánásmódra van szükségük az igazságszolgáltatásban. Mégis, amikor egy gyermeket szexuális vagy más típusú bántalmazás ér, gyakran elkerülhetetlen, hogy újra és újra el kelljen mesélnie, mi történt vele. A gyermek kihallgatása csak akkor történhet meg, ha valóban szükséges, és ilyenkor alapvető célunk a lehető legtöbb hiteles információ megszerzése úgy, hogy közben a gyermek biztonságban maradjon. A büntetőeljárás során a védelem és az igazság feltárása kéz a kézben kell, hogy járjon – a workshop ezt az érzékeny egyensúlyt mutatta be, ahol a szakmai tudás és az emberi empátia együtt szolgálja a gyermek érdekeit.
Gyakorlati megközelítését hallhattuk annak, miért kell a jogi megközelítésen túl más nézőpontokat is bevonni, hogy a gyermek meghallgatása egyszerre legyen hiteles és kíméletes. Gyakorlati példákon keresztül tártuk fel, hogyan teremthető biztonságos, támogató környezet, ahol a gyermek hangja tisztán, őszintén, hitelesen és méltósággal szólal meg.
Ezek az alkalmak lehetőséget teremtettek a szakmák közötti párbeszédre.