Blog
- Részletek
Az utódlástervezés egy komplex, több szakterületet átfogó stratégiai folyamat, amelynek egyik legfontosabb pillére a vállalkozást érintő jogi kérdések teljeskörű rendezése. A legnehezebb problémát egy családi vállalkozás működésében jellemzően az „egyközpontúság” jelenti, vagyis hogy a döntési, irányítási, szervezési és munkáltatói jogkörök egy kézben összpontosulnak.
Ha nem válik el egymástól a tulajdonosi és a menedzsmenti szerepkör, váratlan élethelyzetek esetén nagyon sérülékennyé válhat a vállalkozás.
A tulajdonos halálával a társaság nem szűnik meg, mindazonáltal a tulajdonos váratlan kiesése, majd az azt követő hónapokig elhúzódó hagyatéki eljárás hosszú időre megbéníthatja a vállalkozás életét. Gondoljunk csak bele: ki fogja utalni a munkabéreket a munkavállalóknak? Ki fog a társaság nevében jognyilatkozatokat aláírni és szerződést kötni? Mi történik akkor, ha az örökös kiskorú? Ezek mind-mind olyan jogi problémák, amelyek komoly működési zavarokat idézhetnek elő még a legjobban működő vállalkozások életében is.
Amennyiben az előd nem rendezi még életében a tulajdonosi viszonyokat a cégben, úgy szükséges lehet az üzletrészek jogi sorsát halála esetére végintézkedésben rögzíteni, amelynek egyik közismert formája a végrendelet. Ezzel elkerülhető az, hogy az előd halálát követően olyan örökösök vagy olyan házastárs szerezze meg az üzletrészét, akit egyébként nem kívánt juttatásban részesíteni.
A Polgári Törvénykönyv szűkszavúan ugyan, de rögzíti azt az esetet, amikor a tagok a társasági szerződésben előzetesen meghatározhatják azon személyek körét, akik magukhoz válthatják az elhunyt tag üzletrészét.
A vagyon-, információ- és tudásátadás hosszútávú sikere nemcsak a generációváltás megtervezésén, hanem annak sikeres lebonyolításán is múlik. Egy vállalkozásnak ma számos kihívással kell szembenéznie: a digitalizáció, a járványok, a háború, az infláció és az elszabadult energiaárak óriási nyomást helyeznek mindenkire. Hosszútávon azonban csak azok a családi vállalkozások lesznek képesek életben maradni, akik kellően rugalmasak és képesek gyorsan alkalmazkodni a rohamosan változó gazdasági környezethez, ehhez pedig tervezni, szervezni és gondoskodni kell a vállalkozás jövőjéről, valamint annak tovább örökítéséről.
Ha teljes nyugalmat szeretne, akkor erősen javasolt öröklési jogban jártas szakembert felkeresnie.
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy
- Részletek
A végrendelet az egyik legfontosabb jogi dokumentum, amelyekre különböző élethelyzetekben lehet szükség. Mindig az egyedi tanácsadáson dől el, az ügyfélnek segítséget nyújtok, hogy melyik lehet a legjobb döntés a részére. Nem mindenkinek van szüksége végrendeletre, de akinek ajánlott lenne, azok közül nagy részüknek nincs.
Kinek van szüksége végrendeletre? Van néhány ok, hogy miért lehet fontos:
- megosztja a vagyonát valakivel, aki nem a házastársa, rokona
- több családtagja van, illetve több házassága, kapcsolata volt, abból több gyermeke született
- cégtulajdonos
- megelőzésként, ha nem szeretné, hogy olyan személy örököljön, akit nem szeretne vagyonának örököséül,
- végrendelet nélkül a törvény vagy a bíróság dönti el, hogy ki gondoskodjon a vagyonáról, illetve kiskorú gyermekéről,
- gyorsabban hozzájuthatnak az örökösei az örökségükhöz,
- családi vitákat minimalizálhat a segítségével,
- pénzt takaríthat meg.
Kezdésként fontos megjegyezni, hogy otthon is írhatunk végrendeletet, saját kézzel, amit saját kezűleg aláírhatunk, ha nem saját kezűleg írjuk, alá kell írnunk, és két tanúval hitelesíttetni kell.
Nagyon sok olyan végrendelettel találkoztam azonban, amikor a hozzáértő jogász nélkül készült végrendelet nem felelet meg a jogszabály által előírt formai és tartalmi követelményeknek, emiatt a végrendelet részben vagy egészben érvénytelennek minősült, illetve a végrendeleti örökös a hiba miatt nem örökölt, vagy több millió forinttal kevesebb értékű örökséghez jutott.
Ha teljes nyugalmat szeretne, akkor erősen javasolt öröklési jogban jártas szakembert felkeresnie.
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy
- Részletek
Az új Ptk. szerinti szabályozás kifejezetten nevesíti ezt a régi és alapvető jogelvet, amikor kimondja, hogy kétség esetén a végrendeletet az örökhagyó feltehető akaratának megfelelő és úgy kell értelmezni, hogy ez az akarat lehetőség szerint érvényre jusson. (Ptk. 7:24 § A végrendelet értelmezése) Fontos kiemelni, hogy az itt írt értelmező szabály alkalmazásával sem orvosolható a végrendelet alaki hibája.
Már a római jog is hasonló módon szabályozta ezt, amikor akként rendelkezett, hogy a végrendelkező akaratának a legteljesebb mértékben érvényesülnie kell, s kétség esetén ezt úgy kell értelmezni, hogy a végrendelet lehetőleg hatályban maradjon.
A végrendelet értelmezésénél az akarati elv és a favor testamenti elve érvényesül. A végrendelet értelmezésénél az örökhagyó szándékának helyes megállapításához nemcsak a végrendelet egyes rendelkezéseit és nemcsak a végrendeletben használt egyes kifejezéseket magukban véve kell elemezni, hanem a végrendelet egész tartalmának összefüggéseiben történő feltárása alapján kell a végrendelkező valódi akaratát felderíteni.
Ha az ilyen módon történő értelmezés a végrendelkező szándékát illetően kétséges lenne, a végintézkedés körülményeiből, az örökhagyónak a végintézkedésen kívül, azt megelőzően vagy azt követően bármilyen alakban tett nyilatkozatából, kijelentéseiből vagy akár ráutaló magatartásából is lehet következtetni arra, hogy mi volt a valódi akarata. A jogtudomány és az ítélkezési gyakorlat szerint a végrendeletet mindig az akarati elv szem előtt tartásával, az örökhagyó akarata a lehetőség határai között a legmesszebbmenően érvényre jusson.
A végrendeletekre a Ptk. által előírt alakisági követelmények nem feltétlenül alkalmasak arra, hogy a jelenkor társadalmi és gazdasági körülményei között a végrendeleten alapuló örökléssel kapcsolatban felmerülő minden élethelyzetre megnyugtató megoldást tudjanak nyújtani, ezért érdemes lehet a jogalkotónak megfontolni az írásbeli jognyilatkozatok és a végrendeletekre előírt alakisági követelmények közötti dogmatikai viszony szorosabbra fűzését.
Forrás: Ptk. Nagykommentár
Fotó: canva.com
- Részletek
A peres ügyek száma az elmúlt 10 évben évről évre csökken a bíróságokon, de az a helyesebb megfogalmazás, hogy egyre kevesebb jogi ügyből lesz peres ügy a bíróságokon. Nem csak magyar jelenségről beszélhetünk, annak ellenére, hogy egyre több a jogász, illetve az alkalmazott jogszabályok száma is évről évre nő.
Mi lehet az oka a változásnak? Egyrészt a jogi szabályozás változása (perrendtartás változása), másrészt a jogviták elterelődése más fórumokra: nemperes eljárások, közigazgatási eljárások, alternatív vitarendezés, harmadrészt kulturális-ideológiai változások és technológia változások. A technológia sokkal jobb a tények rögzítésével kapcsolatban, sokkal több okirat áll rendelkezésre, ritkábban kell tanúbizonyításra támaszkodni, kevesebb vitatható tényállású ügy keletkezik. A jogászi attitűd is megváltozott, a jogászok is inkább a megegyezés felé hajlanak, a bírák is efelé terelik a feleket.
A perrendtartási változások által a perelőkészítési szakaszok súlya felértékelődött, a felek bizonyítékai napvilágra kerülnek, ezzel a per kilátásai is sokkal egyértelműbbek lesznek, amely végső soron megegyezés felé tereli a feleket. Ugyanakkor lehet, hogy kevesebb számú, de nehezebb, bonyolultabb, összetettebb perek vannak folyamatban, a bíróságok terhelése nem csökken, az iratmennyiség is folyamatosan növekszik.
Az alternatív vitarendezési fórumok felé a gyorsaság, hatékonyság miatt fordulnak a felek, nem köti őket a bíróság formális szabályai. Ugyanakkor a jogi képviselők részéről sokkal komolyabb szakmai felkészültséget, nagyobb szakmai és egyben anyagi felelősséget, az ügy alaposabb előkészítését igényelnek ezen eljárásformák. A jogviták és konfliktusok bírósági úton történő feloldása egyre ritkább, a bírósági eljárás nehézkes, hosszú ideig tart és drága, nehezen megjósolható a kimenetele.
A jogrendszernek reagálnia kell (a jogalkotástól a jogalkalmazásig, illetve az egész jogi oktatásig) a változásokra. A bíróságok nem csak egyedi ügyekben döntenek, hanem jogfejlesztést végeznek, őrködnek a jogrendszer egésze felett. Ha a perek eltűnnek, eltűnik a dogmatika, eltűnik a koherencia fejlesztésre irányuló törekvés is. A perekkel együtt eltűnik a dráma, a színjáték a tárgyalótermekből.
Vajon baj-e ez egyáltalán? Akár bajnak tekintjük, akár nem, a változás elkezdődött, és nagyon komolyan fogja érinteni a jogász szakmát és a jogászképzést. A kontinentális jogi egyetemek tananyagai a klasszikus jogászjog, a nagy anyagi jogi és eljárásjogi kódexek, kapcsolódó bírói gyakorlatok. A perek eltűnésével nem csak a jogászképzésnek ez a klasszikus programja veszti értelmét, hanem a klasszikus jogászkodás.
Forrás:
Dr. Ződi Zsolt, tudományos főmunkatárs, NKE Információs Társadalom Kutatóintézet, Ügyvédek lapja (2022. július-augusztus 10-12. oldal)
Kép: www.canva.com
- Részletek
A Polgári Törvénykönyv 4:171. § (4) bekezdésének 2022. augusztus 1. napjától hatályos módosításában szemléletváltás jelenik meg, nagy előrelépés ez a gyermeki jogok érvényesülése terén.
4:171. § [A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti per]
(4) A bíróságnak az eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülőt meg kell hallgatnia és értesítenie kell az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket a nyilatkozattétel lehetőségéről. Ha a gyermek a meghallgatását maga kéri, vagy ha azt a bíróság kérelem hiányában is indokoltnak tartja, a bíróság a gyermeket közvetlenül vagy szakértő útján meghallgatja. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, szülői felügyeletére és elhelyezésére vonatkozó döntés egyetértésével hozható, kivéve, ha a gyermek választása a fejlődését veszélyezteti.
Csak a módosítást követően induló, új ügyekben kell alkalmazni. Egy mondattal egészül ki a jogszabály, de a gyakorlatban a szakemberek, jogalkalmazók a részletszabályokra kíváncsiak, az ügyfelek kérdései újabb és újabb kérdéseket vetnek fel a téma kapcsán.
A személyes jelenlét, személyes meghallgatás garanciális a családjogi perekben (személyállapottal kapcsolatos perekben). Lehetőséget kell biztosítani a gyerekeknek, hogy hallassák a hangjukat. Eddig a peres eljárások során nagyon kevés információ derült ki a gyermekről, legtöbbször a bíró és a jogi képviselő is csak az igazságügyi szakvéleményből értesült a gyermek véleményéről.
Ne trauma, hanem élmény legyen a gyermek számára a bírósági meghallgatás, ne kényszer legyen, megjelenhet, de nem muszáj válaszolnia a bíró által feltett kérdésekre. Meg kell erősíteni, hogy komolyan veszik a véleményét a bíróságon, és az életkorának megfelelő nyelven el kell magyarázni, hogy számára érthető legyen.
Közös megegyezéses és tényállásos bontóperek, váltott gondoskodás-közös szülői felügyeleti jog esetében is kötelező lesz a gyermek értesítése a peres eljárás során.
A gyermek bevonásával, az ő akítv közreműködésével kell majd döntést hozni, amely az egész életére kihatással van. Mindannyiunk felelőssége a valódi és tényleges részvétel az eljárás során. Az ő jövőjéről is születik döntés, ezért szükséges a gyermek bevonása is a döntésbe.
A gyermek meghallgatása azon családjogi eljárásokat érintő kérdések egyike, amelyek Európában a legaktuálisabbak közé tartoznak. A gyermekjogi szemlélet magától értetődőnek tekinti, hogy a gyermek számára lehetőséget kell biztosítani álláspontja elmondására, s ehhez számára támogatást kell nyújtani. A gyermek meghallgatása a Gyermekjogi Egyezmény egyik alapvető rendelkezése, s magában foglalja nemcsak a gyermek tájékoztatását, hanem - egyebek között - azt a követelményt is, hogy meghallgatása esetében visszajelzést kapjon arról, mennyiben tudta az eljáró bíróság, gyámhatóság álláspontját figyelembe venni. (Nagykommentár a Ptk-hoz)
Forrás:
Res Iudicata Egyesület, kerekasztal-beszélgetés, 2022. június 8, Ügyvédi Kamara, Budapest
Polgári Törvénykönyv, 2013. évi V. törvény, Nagykommentár
Kép: www.canva.com
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy