Blog
- Részletek
Nagyon fontos, hogy még az ingatlan meghirdetése előtt ellenőrizzük a saját ingatlanunk tulajdoni lapját, hogy megbizonyosodhassunk arról, hogy az ingatlan tulajdonviszonyai rendezettek-e, illetve tehermentes-e. Haszonélvezeti joggal terhelt, évek óta visszafizetett hitelünk jelzálogjoga, különböző támogatásokhoz kapcsolódó jelzálogjogok, esetleg végrehajtási jog a legtöbbször előforduló teher, amiről régen elfeledkeztünk, hogy elmaradt a törlése a tulajdoni lapról. A törlési engedélyeket néhány hét alatt is beszerezhetjük, de akár több hónap is lehet az ügyintézési idő.
A tulajdoni lapról lekérhetünk egy másolatot az Ügyfélkapu segítségével – ez évente két alkalommal ingyenes, a harmadik alkalomtól pedig 1000 forint a költsége. Amennyiben hiteles, papír alapú tulajdoni lapra van szükségünk, azt 6250 forintos szolgáltatási díj megfizetése ellenében igényelhetjük bármelyik Földhivatalnál.
Milyen bejegyzések lehetnek az ingatlan tulajdoni lapján?
A tulajdoni lap I. része az ingatlan számszerűsíthető adatait tartalmazza:
- a település neve, az ingatlan címe
- helyrajzi szám, fekvés megjelölése (belterület, külterület)
- az ingatlan területe (m2-ben)
- művelési ága (szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő, fásított terület, halastó), vagy a művelésből kivett terület megnevezése (pl.: út, árok, beépítetlen terület, az épület fő rendeltetésének megnevezése: lakóház, gazdasági épület, stb.)
- mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földek minőségi osztálya, területe és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona érték)
- az ingatlan jogi jellege (pl.: védett terület, bányatelek, műemlék, társasház, stb.)
- telki szolgalmi és földhasználati jog
A tulajdoni lap II. része az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjogi információt tartalmazza a következők szerint:
- tulajdonjog (a tulajdonos adatai, tulajdoni hányad, a tulajdonoshoz fűződő kiskorúság, gondnokoltság ténye)
- tulajdonszerzés jogcíme (pl.: adás-vétel, öröklés)
- állami tulajdon esetén az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet neve
- vagyonkezelői jog
A tulajdoni lap III. része tartalmazza az ingatlanhoz fűződő egyéb jogokat és azok jogosultjait:
- földhasználati jog, haszonélvezet és a használat joga
- földmérési jelek és villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jog
- vízvezetési és bányaszolgalmi jog, vezetékjog
- elő-, visszavásárlási, vételi jog
- tartási és életjáradéki jog
- jelzálogjog, végrehajtási jog
továbbá a bejegyzett jogokhoz és azok jogosultjához kapcsolódó alábbi tényeket, mint például:
- a III. részen bejegyzett jogosult kiskorúsága, vagy gondnokság alá helyezésének a ténye
- jogosulttal szemben indított felszámolás vagy végelszámolási eljárás
- bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás
- építési, telekalakítási tilalom, építési korlátozás
- kisajátítási, telekalakítási eljárás megindítása
- bejegyzés iránti kérelem elutasításának ténye
- elidegenítési és terhelési tilalom
- ranghely fenntartás
- ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésének ténye
- tartós környezetkárosodás
- épület létesítésének vagy lebontásának ténye
- földminősítési eljárás megindításának ténye.
A tulajdoni lap és a tulajdoni lap másolat tartalmát részletesen az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet határozza meg.
Forrás: www.foldhivatal.hu
Fotó: canva.com
- Részletek
A házastárs különvagyonához tartozik
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy (például a megismerkedés előtt, saját jövedelemből vásárolt lakás)
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás; (például szülőktől, nagyszülőktől örökölt lakás)
- a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.
Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.
Forrás: Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, IV. könyv)
Fotó: canva.com
- Részletek
Mi közös és mi nem a házasságban?
A házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek, valamint a közös vagyon terhei, és a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat (hiteleket).
A közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.
A vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak.
A vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra vagy valamelyik házastárs különvagyonára vonatkozó kötelezettség teljesítéséről azt kell vélelmezni, hogy a teljesítés a közös vagyonból történt.
Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.
Forrás: Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, IV. könyv)
Fotó: canva.com
- Részletek
Ha valaki házassági vagyonjogi szerződést akar kötni, nem is biztos a kapcsolatukban
Sokan gondolnak a házassági vagyonjogi szerződés intézményére, mint a bizalmatlanság jelére. Ha más nézőpontból közelítjük meg a kérdést, leendő házastársunkkal a közös jövőt tervezni, pénzügyekről, közös vagy külön gazdálkodásról beszélni inkább a bizalom jele. Bízom annyira a leendő férjemben vagy feleségemben, hogy el merem neki mondani a kéréseimet, kétségeimet.
Fontos, hogy a pár tudassa egymással, hogy igenis együtt tervezik a jövőt, de ez a biztosíték mindkettőjük érdekében történik.
Kinek a vagyonát védi a házassági vagyonjogi szerződés?
Tény, hogy a házassági vagyonjogi szerződés a (családi) vagyont védi. Vannak esetek, amikor kifejezetten a másik fél érdekében célszerű megkötni a házassági vagyonjogi szerződést. Ha az egyik házastársnak már van gyermeke egy korábbi kapcsolatból/házasságából vagy ha valamelyik fél jelentős tartozással rendelkezik, esetleg kockázatos üzletágban dolgozik.
Sok házaspár kommunikálja azt a külvilág felé, hogy ők „külön kasszán” vannak, azaz külön gazdálkodnak a jövedelmükkel, bevételeikkel, amíg viszont ezt nem írják le egy házassági vagyonjogi szerződésben, addig a házassági ideje alatt szerzett vagyon közös.
Miért forduljunk ügyvédhez?
Alapvetően a házassági vagyonjogi szerződés csak úgy lesz érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratba foglalja a leendő házaspár. Mindenképpen ajánlott a témában jártas és gyakorlott ügyvédet felkeresni nem csak a megszövegezés, hanem már a tervezés során is.
Mikor forduljunk ügyvédhez?
A vagyonjogi szerződést általában az esküvő előtt kötik meg a párok, de később is sor kerülhet rá.
Sok éve foglalkozom házassági szerződésekkel, és az a tapasztalatom, hogy a személyre szabott megoldások, az odafigyelés, a házaspár elképzeléseinek, igényeinek előtérbe helyezése segít megvédeni akár a korábban szerzett, akár a közös családi vagyont. Kevesen tudnak arról, hogy a házassági vagyonjogi szerződés a házastársak halála esetén is segíthet elkerülni a vitákat és egy hosszú pereskedést.
További kérdéseikkel megkereshetnek az ismert elérhetőségeimen.