Blog

Eszter és Balázs élettársak, mindketten magyar állampolgárok. Már hat éve Amszterdamban, Hollandiában élnek. Nem áll szándékukban visszaköltözni Magyarországra, tartósan Hollandiában szeretnének élni. A közösen vásárolt amszterdami lakásukban élnek, emellett Balázsnak van egy lakása Magyarországon is. Mindketten rendelkeznek továbbá egy-egy holland bankszámlával. Úgy döntenek, hogy hivatalosan is összekötik az életüket, Magyarországon házasodnak össze, házasságkötésük előtt elhatározzák, hogy jogilag is rendezni fogják vagyoni viszonyaikat. Mindketten azt szeretnék, ha a vagyoni viszonyaikra alkalmazandó jog a magyar jog lenne.

A felek úgy döntenek, hogy a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jognak a magyar jogot választják és a magyar Ptk. szerinti törvényes házassági vagyonjogi rendszerben, vagyis a házastársi vagyonközösségben kívánnak élni.

Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk markáns befolyást gyakorolt a hazai nemzetközi magánjogi szabályozásra. Az uniós jogalkotáshoz való alkalmazkodás okán, az uniós joggal való összhang megvalósítása érdekében egyre gyakrabban vált szükségessé a jogszabályok módosítása. E módosítások a hazai szabályokat az uniós joghoz közelítették, és alapvetően „európaivá” tették.  A mai mobilis, modern életviszonyok közepette egy rugalmasabb szabályozásra mutatkozik igény annak elkerülése érdekében, hogy a szabályok méltánytalan eredményre vezessenek.

A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjog jogterületének új, korszerű elvi alapjait teremti meg. A törvény a külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyokra alkalmazandó. A törvény átfogóan szabályozza a nemzetközi magánjog három alapkérdését: a joghatóságot, az alkalmazandó jogot (kollíziós jog), illetve a külföldi határozatok magyarországi elismerésének és végrehajtásának feltételeit.

A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek az elbírálás időpontjában mindkét házastárs állampolgára. Ha az elbírálás időpontjában a házastársak állampolgársága különböző, annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a házastársak közös szokásos tartózkodási helye, ennek hiányában a házastársak utolsó közös szokásos tartózkodási helye található. Ha a házastársaknak nem volt közös szokásos tartózkodási helye, az eljáró bíróság államának jogát kell alkalmazni.

A házastársak vagyoni jogviszonyaikra megválaszthatják az alkalmazandó jogot, feltéve, hogy ez az alábbi jogok egyike:

a) annak az államnak a joga, amelynek a házastársak egyike a megállapodás megkötésének időpontjában az állampolgára,

b) annak az államnak a joga, amelynek területén a házastársak egyike a megállapodás megkötésének időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy

c) az eljáró bíróság államának a joga.

Ha a házastársak másként nem állapodnak meg, a házastársak vagyoni jogviszonyaira alkalmazandó jog megválasztása csak a jövőre nézve bír joghatással.

A jogválasztás időpontja tekintetében a törvény kimondja, hogy jogválasztásra a házasságkötést megelőzően is mód van, e jog tehát a házasulók számára is biztosított. Ami a jogválasztás legkésőbbi időpontját illeti, a felek e lehetőséggel - a házasság felbontására vonatkozó rendelkezésekhez hasonlóan - a perfelvételi szakban a bíróság által megjelölt határidőig élhetnek. A jogválasztás módja tekintetében a törvény kifejezett jogválasztást ír elő, amit a család, illetve a gyermek érdekei fokozott védelmének igénye és ezzel szoros összefüggésben a jogbiztonság követelménye indokol. A jogválasztás főszabály szerint jövőbeli hatályú, de a felek ettől eltérően is megállapodhatnak. Például hazánkban élő magyar-lengyel kettős állampolgárságú felek vagyonjogi megállapodásban kiköthetik a lengyel jogot, ha Lengyelországban nagyobb értékű vagyontárgyaik vannak és erre tekintettel ezt célszerűbbnek tartják.

Az ún. házassági vagyonjogi rendelet, EU 2016/1103 Rendelete (2016. június 24.) a házassági vagyonjogi rendszerekkel kapcsolatos ügyekben a joghatóság, az alkalmazandó jog, valamint a határozatok elismerése és végrehajtása területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról.  A Rendeletnek nincs még kialakult gyakorlata, Magyarország nem csatlakozott.

A házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jog az e rendszer hatálya alá tartozó valamennyi vagyontárgyra alkalmazandó, függetlenül a vagyontárgyak fellelhetőségi helyétől. A házastársak vagy a házasulandók megállapodhatnak a házassági vagyonjogi rendszerükre alkalmazandó jogról vagy annak megváltoztatásáról, amennyiben az alábbi jogok egyikéről van szó:

a) azon állam joga, amelynek területén a házastársak vagy a házasulandók, vagy egyikük szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik a megállapodás megkötésének időpontjában; vagy

b) azon állam joga, amelynek a házastársak vagy a házasulandók egyike a megállapodás megkötésének időpontjában állampolgára.

Amennyiben a házastársak másként nem állapodnak meg, a házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jognak a házasság ideje alatt történő megváltoztatása csak jövőbeli hatállyal bír. A megállapodást írásba kell foglalni, keltezni kell, és azt mindkét házastársnak alá kell írnia. A házassági vagyonjogi szerződés alaki szempontból érvényes akkor is, ha megfelel a megkötésének helye szerinti jognak. A házassági vagyonjogi szerződés alaki érvényességére nézve a törvény külön rendelkezést fogalmaz meg, kimondva, hogy e szerződés alakilag akkor is érvényesnek tekintendő, ha megfelel a megkötés helye szerinti jognak.

A házassági vagyonjog a házastársak egymás közti (belső), valamint harmadik személyekkel szemben fennálló (külső) vagyoni viszonyait szabályozza a házasság időtartamára, illetőleg a házasság megszűnésének esetére. Ezeket az alapkérdéseket az egyes jogrendszerek eltérően válaszolják meg, ennek alapján különböztetjük meg egymástól az egyes vagyonjogi rendszereket.

A gyermektartás a szülők közös felelőssége. Nincs jelentősége, hogy a szülők házasok, élettársi kapcsolatban élnek vagy egyáltalán nem élnek együtt, ha a szülői státusz létrejön, ez tartási kötelezettséget eredményez.

A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).  A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó.

A szülők közötti megállapodásra a szerződésekre vonatkozó általános szabályok irányadók; a felek  – akár szóbeli, akár írásbeli – megállapodásának komoly kötelező ereje van, tartós jogviszonyt rendez.

 A gyermekkel kapcsolatos felelős szülői magatartás hosszú távra való tervezést jelent, így bármilyen élethelyzetbe kerülnek a szülők, bárhogyan változik egymással a kapcsolatuk, gyermekük nagykorúságáig, illetőleg 25 éves koráig, a tartásukról való gondoskodást is szükséges tervezni. 

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:

a) a gyermek indokolt szükségleteit;

Ide tartoznak a megélhetéshez, egészségügyi ellátáshoz, neveléshez és taníttatáshoz szükséges rendszeres kiadások. A gyermeket gondozó szülő a természetbeni tartás keretein belül köteles gondoskodni a gyermek élelmezéséről, lakhatásáról, ruházatáról stb., minden olyan igény megfelelő kielégítéséről, mely a gyermek életében folyamatosan vagy időszakonként felmerül, a különélő szülő pedig a pénzbeli juttatásokkal köteles biztosítani a felsorolt kiadások fedezetének ráeső részét (BH 79/1997.) Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezetét a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosíthatja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét köteles megtéríteni.

b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

A gyermektartásdíj megállapításánál az önadózás keretében bevallott adóköteles jövedelem mellett a mérlegelési körbe kell vonni a vagyoni körülményeket is (BH 78/1997.). A gyermek korának megfelelő szükségletek alapulvételével kell meghatározni a tartásdíj mértékét, ha a külföldön élő kötelezett jövedelme a magyarországi átlagkeresetet lényegesen meghaladja. (BH 117/2003.) A gyermektartásdíj megállapításánál figyelembe kell venni a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket is, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli.

c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

d) a gyermek saját jövedelmét; és

e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A tartásdíjat gyermekenként általában a kötelezett jövedelmének 15-25%-a közötti mértékben kell meghatározni, de minden esetben határozott összegben. Amennyiben bírósági peres eljárásra kerül sor, a konkrét körülményeket figyelembe vételével a bíróság eltérhet ettől  akár felfelé, akár lefelé. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmét kell alapul venni.

Azokban a peres ügyekben, ahol a gyermek szükségletére is bizonyítás folyt, az eljárt bíróságok minden esetben következetesen a gyermek  érdekeire figyelemmel foglaltak állást: az egészségügyi problémákkal kapcsolatos szükségleteket egyértelműen az indokolt szükségletei közé sorolták, ahogy a többletköltséggel járó különórát, fejlesztést, gyógyszerkiadást, speciális diéta miatti többletköltséget is. Különösen egyértelmű a tartós betegségben szenvedő gyermek szükségleteinek értékelése: a mentális betegségben szenvedő gyermek alapítványi iskolájának költségét minden esetben elfogadták, még akkor is, ha a gondozó szülő egyoldalú döntésével íratta oda be. A vizsgált ügyek között nem volt olyan konkrét eset, amelyben a magániskolai tandíj azért került volna vitatásra, mert a szülők nem egyezően döntöttek a gyermek beíratásáról.

A bizonyítás körében általában jellemző, hogy a bíróság a tartásdíj mértékének megváltoztatása iránti perben köztudomásúnak tekinti a gyermek életkorának változásával járó költségek növekedését. Az egyik esetben a tartásdíj megállapítását három évvel, tehát viszonylag rövid időn belül követő perben a bíróság a költségek növekedését köztudomású tényként nem fogadta el. Ugyanakkor két másik olyan ügyben, ahol ez felmerült, az öt év időtartamot már körülményváltozásként értékelték. Ugyancsak bizonyítás nélkül fogadták el a bíróságok a költségek növekedésénél, ha a gyermek általános iskolából középiskolás lett.

Általánosan megállapítható, hogy a technikai eszközök alapszükségletté váltak (más kérdés, hogy számos esetben a szülők jövedelme nem teszi lehetővé ennek biztosítását), a vizsgált esetekben a mobiltelefon díja, a számítógép vásárlása, az internet hozzáférés biztosítása egyértelműen a gyermek indokolt és szükséges kiadásai körében került értékelésre. Egy konkrét esetben a bíróság a telefon, számítógép, zsebpénz és  utazási költségek tekintetében kifejezetten kimondta, hogy azok nem tekinthetőek luxus kiadásnak.

Ugyancsak alapszükségletként kezeli a gyakorlat az iskolán kívüli oktatási, tudományos, művészeti vagy sporttevékenységet. A vizsgált ügyek között feltüntetésre került a gyermek korrepetálásának díja, a nyelvórák, a zenetanulás, a sportolás. Egy ügyben a tartásdíj mértékének megállapításánál a versenysportoló gyermek sportversenyre járásának többletköltségét is figyelembe vette.

A vizsgált ügyekben általánosan megállapítható, hogy a gyermek egészségügyi problémáival kapcsolatos többletkiadást  –  a diéta, gyógyszer, gyógytorna, speciális cipő stb.  –  a bíróság elfogadja és indokolt szükségletként értékeli. Minden olyan esetben, ahol felmerült a gyermek allergiája miatti diéta, étrend vagy gyógyszer igénye, azt a bíróság elszámolta.

A bírói gyakorlat biztonsággal használja a szükségletek, kiadások tisztázásához a perjogi eszközöket. Érdemes mégis hangsúlyt adni annak, hogy a felek a gyermektartásdíjról való megállapodás előtt legyenek annak tudatában, hogy tartós jogviszonyról rendelkeznek, évekre előre kell tervezniük az anyagi kérdésekben a közös gyermekük és a saját érdekükben. Célszerű lenne ezért a tartási perek menetében tájékoztatást adni a tartós jogviszony mibenlétéről és a megváltoztatás feltételeiről, és azt egyezségkötés előtt jegyzőkönyvben rögzíteni.

Gyermek köztudomású alapszükséglete: 25.000 Ft (2018)

Minimum tartásdíj: 15.000 Ft (2018)

Forrás: Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény,

Kúria, Joggyakorlat-elemző Csoport, 2017.El.II.JGY.P.1. , Összefoglaló vélemény a a rokontartás szabályaival kapcsolatos ítélkezési gyakorlatról, 2018

A kijárási korlátozás megszűnését követő időszakban remélhetőleg több baba fog születni, érdemes tisztában lenni vele, hogy milyen családtámogatási és egészségbiztosítási ellátásokra jogosultak a szülők a gyermek(ek) után.

Családtámogatási ellátások

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, amely a szülést követően jár az édesanyának. Anyasági támogatásra az a nő jogosult, aki várandóssága alatt legalább 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - terhesgondozáson részt vett. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.

A támogatás gyermekenkénti összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával (2020-ban 64.125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (2020-ban 85.500,-Ft).

Családi pótlék

A családi pótlék valójában kétféle támogatási forma: a gyermek tanköteles koráig nevelési ellátás, azt követően pedig a tankötelezettség időtartamára iskoláztatási támogatás a megnevezése. A családi pótlék összege egy gyermek esetén 12.200,-Ft, két gyermek esetén gyermekenként 13.300,-Ft, három vagy több gyermek esetén gyermekenként 16.000,-Ft.

Ha a gyermek együtt élő szülők háztartásában él, a családi pótlékot bármelyik szülő igényelheti. Ha a szülők felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra - közös kérelmükre, 50-50%-os arányban - mindkét szülő jogosult.

Gyermekgondozási támogatás

• Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES)

Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.

A GYES havi összege gyermekenként azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2020-ban 28.500,-Ft).

• Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

A gyermeknevelési támogatás havi összege - függetlenül a gyermekek számától - azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (2020-ban 28.500,-Ft).

Egészségbiztosítási ellátások

Csecsemőgondozási díj (CSED)

A csecsemőgondozási díjra az a nő jogosult, aki a szülés előtti két évben legalább 365 napig biztosított volt és gyermeke a biztosítás időtartama alatt vagy, ha az megszűnt, akkor az után 42 napon belül született. A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet nem lehet folytatni.

A csecsemőgondozási díj összege a naptári napi jövedelem 70%-a. A csecsemőgondozási díj után személyi jövedelemadót kell fizetni, azonban egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot nem.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED-et nem csak az anya, hanem a jogszabályi feltételek fennállta esetén az apa vagy a nagyszülő is igénybe veheti. A GYED folyósítása mellett keresőtevékenységet is lehet folytatni, ha a gyermeket bölcsődében helyezték el.

A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2020-ban bruttó 225.400,-Ft). A gyermekgondozási díj után személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot kell fizetni.

Fontos tudni, hogy amennyiben a gyermek 3 éves kora előtt kistestvér születik, a szülők mindkét gyermek után jogosultak az ellátásokra (korábban ilyen esetben csak a fiatalabb gyermek után járt ellátás).

Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.!