Blog
- Részletek
A házassági név az a név, amely az érintettet az anyakönyvi bejegyzés alapján megilleti.
A feleség a házasságkötés után, választása szerint viseli
- a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét, (Kiss Anna)
- a férje teljes nevét a házasságra utaló toldással, amelyhez hozzákapcsolhatja a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét (Nagy Andrásné, illetve Nagy Andrásné Kiss Anna)
- a férje családi nevét a házasságra utaló toldással és ehhez a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét hozzákapcsolja; vagy (Nagyné Kiss Anna)
- a férje családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét (Nagy Anna)
A férj a házasságkötés után, választása szerint viseli
- a születési nevét vagy a házasságkötés előtt közvetlenül viselt nevét; vagy (Nagy András)
- a felesége családi nevét, hozzákapcsolva saját utónevét (Kiss András)
A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként kettőjük családi nevét is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. Az összekapcsolt házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet. (Kiss-Nagy András, Kiss-Nagy Anna)
A házasulók a házassági szándék bejelentésekor nyilatkoznak arról, hogy a házasságkötés után milyen házassági nevet kívánnak viselni. A nyilatkozat a házasság megkötéséig egy alkalommal, legkésőbb a házasságkötés tervezett időpontját megelőző ötödik munkanapig megváltoztatható.
Forrás:
Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, 4:27.§)
2010. I. törvény az anyakönyvi eljárásról (20.§)
- Részletek
„Mindig csak haladunk magunk után, és mindig csak megoldásokat keresünk a már kialakult helyzetekre, ahelyett, hogy tudatosan előre gondolkodnánk. Preventív megoldások keresése, a hangsúly ezen legyen, hosszútávon mindig előnyösebb, mint a problémák utólagos kezelése.”
- Család – házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződés. Mind gyakoribb, hogy házasulók, vagy az összeköltöző párok házassági, illetve élettársi vagyonjogi szerződést kötnek, főként a második, harmadik és további házasságok esetében. Elsődleges céljuk, hogy esetleges válás esetén annak anyagi következményei pontosak, kiszámíthatók legyenek, és ne több évig tartó költséges, igen megterhelő peres eljárások után kerüljön arra sor. A házassági, illetve az élettársi vagyonjogi szerződéssel a (házas)társak saját akaratuknak megfelelően maguk rendezhetik egymás között vagyonjogi viszonyaikat, azaz a törvény által felállított rendszertől eltérhetnek: maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.
Főszabályként a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződés csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.
- Bizalmi vagyonkezelés, családi alapítvány - A bizalmi vagyonkezelési szerződést és a családi alapítványokat is jellemzően a tőkeerős vállalkozó magánszemélyek, családok vagyonának generációk közötti szétforgácsolódásától való védelme és hatékony működésének biztosítása, fenntartása érdekében hozzák létre.
- Vállalkozás – generációváltás – társasági szerződés módosítása, megállapodás a felek között (családi alkotmány) - A generációváltás minden vállalkozás számára, de különösen a családi vállalkozások számára kihívást jelent. Az alapító tulajdonosnak, a családnak és a cégnek nem feltétlenül jó operatív menedzser utódra, hanem egy jó cégtulajdonos utódra van elsősorban szüksége. A generációváltás két fő iránya az utódokra való átörökítés és az értékesítés.
- Öröklés - Kevés szó esik arról, hogy mi lesz a vagyonunk sorsa, ha már nem leszünk az élők sorában, és nem szeretnénk, ha az örököseink a törvényes öröklés szabályai szerint örökölnének. Megnyugtatóan rendelkezhetünk vagyonunkról még életünkben: végrendeletet írhatunk, öröklési szerződést köthetünk, esetleg halál esetére szóló ajándékozásról is írhatunk szerződést.
Különösen fontos lesz ez az elkövetkezendő években amiatt is, mert sok gyerek születik élettársi kapcsolatban, vagy valamelyik szülő újraházasodását követően, és ez a jogi helyzet bonyolult öröklési jogi viszonyokat fog teremteni.
Egyszerűbb és költségkímélőbb megoldás okirattal megnyugtatóan rendezni vagyoni viszonyainkat.
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy
- Részletek
A családi vagyon átruházásának leggyakoribb formája az ajándékozás. Ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződést a felek között minden esetben írásba, pontosabban ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az ajándékozás legfontosabb jellemzője az ingyenesség. Az ajándék bizonyos esetekben visszakövetelhető, ha az ajándékozó később meggondolja magát, vagy esetleg magának is szüksége lenne az ajándék tárgyára.
Ingatlan ajándékozása egyenes ági rokonok (pl. szülő-gyermek) és házastársak, és most már oldalági rokonok (testvérek) esetén is illetékmentes.
Termőföld esetén további speciális szabály, hogy a termőföld (pl. szántó, gyümölcsös, szőlő, kert, legelő) tulajdonjogát csak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozók (házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér) szerezhetik meg ajándékozás útján.
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a jogi tanácsadást, egyedi ügyben várom megkeresését telefonon vagy
- Részletek
Amikor felmerül egy jogvita, sokan felteszik a kérdést, hogy „pereskedjünk, vagy próbáljunk megállapodni peren kívül”. Ez a kérdés az utóbbi időben még inkább aktuálissá vált, mivel az eljárási jogszabályok olyannyira formalizáltak lettek, hogy kellő jártasság hiányában egy per megindítása is komoly kihívást jelent, és ekkor még nem is beszéltünk annak megnyeréséről. A polgári peres ügyek jellemzően 2-3 év alatt fejeződnek be, vannak azonban olyan alternatív lehetőségek, amelyek által egy jogvita akár pár hónap alatt is rendezhető, jelentős időt és költséget megspórolva ezzel.
Személyes tapasztalatom, hogy számos ingatlanügyben (pl. közös tulajdon megszüntetése), illetve hagyatéki eljárások során, öröklési jogi ügyekben a peren kívüli vitarendezésnek nagy hajlandósága van a felek között, köszönhetően annak, hogy a magánszemélyek a peres eljárások költségvonzatától, valamint elhúzódásától tartva, inkább peren kívüli megállapodásra törekednek.
Nem elvitatva azonban a polgári peres eljárások jelentőségét, ha a felek nem akarnak vagy nem tudnak megegyezni, illetve olyan jogértelmezési kérdésről van szó, amelyben a bíróság döntését kérik a felek.
Fontos tudni azonban, hogy milyen lehetőségek közül választhatnak az ügyfelek, és annak milyen költségvonzatai vannak.
Mediáció
A piaci közvetítés (mediáció) olyan permegelőző eljárás, amelynek során egy, az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzékéből kiválasztott közvetítő segít a vitában érdekelt feleknek kölcsönös megegyezésre jutni. Előnye a költséghatékonyság mellett a gyorsaság, a közvetítő ugyanis a megkeresését követő 8 napon belül köteles visszajelezni, hogy elfogadja-e a felkérést és egyúttal fel is hívja a feleket az első egyeztetésre. A közvetítői tevékenységért a közvetítővel kialkudott díj jár, melyet a felek egymás között egyenlő arányban viselnek. A közvetítő nem fogja eldönteni azt, hogy kinek van igaza, csupán egy a felek számára kölcsönösen előnyös megállapodás létrehozására törekszik, így érdemes tapasztalt ügyvéddel érkezni az egyeztetésekre, aki a peres kedvezőbb megállapodást érhet el ügyfele számára.
A közvetítéssel született megállapodás – ha az egyik fél nem teljesíti –, nem kényszeríthető ki, így érdemes az egyezséget a bíróságon is jóváhagyatni. Ennek illetéke a pertárgy értékének 1%-a, de maximum 15.000 Ft. A bíróság a jóváhagyás időpontját a közös kérelem beérkezését követő 15 napon belüli időpontra tűzi ki, így 1-2 hónapon belül akár lezárható a jogvita.
Bírósági közvetítés
A piaci közvetítés mellett a bírósági közvetítés lehetőségét is érdemes megfontolni. A különbség többek között az, hogy bírósági közvetítő jellemzően speciálisan képzett bírósági titkár vagy bíró lehet, illetve a bírósági közvetítésért sem illetéket, sem egyéb díjat nem kell fizetniük a feleknek. Emellett azonban csak azok a személyek kezdeményezhetik, akiknek a bíróságon folyamatban van polgári vagy közigazgatási peres, illetve nemperes alapeljárásuk és ez a bírósági ügy nem tartozik a kizárt ügytípusok közé. A bírósági közvetítőnek szintén nem feladata eldönteni a jogvitát, hanem egy kölcsönösen kedvező megállapodás elérésére törekszik, így az ügyvédi jelenlét ez esetben is kedvezőbb megállapodáshoz vezethet. Itt is gyorsan, kötetlen formában, a felek által időzített üléseken rendezhető akár pár hét alatt a jogvita. A született megállapodást, a felek közös kérésére a bíróság jóváhagyhatja, így az kikényszeríthetővé válik. A bíróság előtt lévő peres, vagy nem peres alapeljárásukban pedig akár 90%, 70%, vagy 50%-os illetékkedvezményt is kaphatnak a felek, amelynek mértéke attól függ, hogy a bírósági eljárás mely szakaszában kötik a megállapodást (pl. 90% az illetékkedvezmény, ha a felek az első tárgyaláson egyezségre jutnak).
Nemperes bírósági eljárás
Azon fél részére, aki esetében nincs folyamatban polgári peres, illetve nemperes eljárás és megelőzőleg nem kötött közvetítői eljárásban sem megállapodást, nyitva áll még az ugyancsak egyezségi kísérletet célzó nemperes bírósági eljárás is. Ezen egyeztetésen nem csak ajánlott, hanem kötelező a jogi képviselet. Amennyiben a kitűzött határnapon nem jön létre egyezség, úgy a bíróság lehetőséget biztosít piaci vagy bírósági közvetítői eljárás igénybevételére is. Annak eredményessége esetén pedig az egyezség jóváhagyása, végrehajthatóvá válása céljából a visszatérés biztosított. Az egyezségi kísérletet célzó nemperes bírósági eljárásért a pertárgy értékének 1%-át, de maximum 15.000 Ft illetéket szükséges fizetni.
Egyezség a már megindult per esetén
Amennyiben megindult a peres eljárás, úgy ez esetben sem esnek el a felek az egyezség lehetőségétől. Ha az első tárgyaláson egyezség születik, vagy eldöntik a felek, hogy közvetítő útján rendezik jogvitájukat és megegyezéssel térnek vissza, úgy 90%-os illetékmentességben részesülnek.
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a konkrét ügyben történő tanácsadást, várom jelentkezését a honlapon feltüntetett elérhetőségeken.
Forrás: www.jogaszvilag.hu
Fotó: www.pexels.com