Blog

Kereken 4 hónap telt el 2018. május 25-e óta. A vállalkozók egy része már talán el is felejtette a GDPR megfelelés miatt izgalmakat, még nagyobb részüknek még mindig egy ismeretlenül csengő kifejezés. A helyzet azonban az, hogy egy vállalkozó sem dőlhet hátra nyugodtan, főként azok nem, akiknek honlapja van, webáruháza van, illetve akiknek a tevékenységi köre valamilyen formában az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódik.

A GDPR – Általános adatvédelmi rendelet szabályainak nem csak azért kell megfelelni, mert bírságolhatnak, hanem mert minden más esetben is be kell tartani a jogszabályok rendelkezéseit.

És nem csak az adatvédelmi jogszabályoknak – beleértve a 2018. július 25-án módosított Infotörvényt (2018. évi XXXVIII. törvény) -, hanem például webáruházak esetében a fogyasztóvédelmi szabályoknak ugyancsak meg kell felelni. Legutóbb egy ügyfelem a Járási Hivatal fogyasztóvédelmi osztályától kapott határozatot, amelyben felhívták, hogy az online kereskedelemre és a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó előírásokat tartsa be. Lényegében a webáruházon keresztül próbavásárlást végzett a hivatal, és azon keresztül ellenőrizte le, vajon az adott vállalkozás eleget tett-e jogszabályi kötelezettségének. Szerencsére bírságot nem szabtak ki, először csak pótolni kell a hiányosságokat. Általános szerződési felételekről szóló dokumentum (ÁSZF) és adatvédelmi tájékoztató mindenféleképpen szükséges.

Az egészségügyi szolgáltatók (magánrendelések, háziorvosok, gyógyszertárak) ugyancsak jó, ha minél körültekintőbben felkészülnek a GDPR szabályainak megfelelésre, illetve egy esetleges ellenőrzésre. Az egészségügyi adatok különleges adatoknak minősülnek, azok kezelése az általánostól eltérő szabályok betartását teszi szükségessé

Ha az esetleges ellenőrzés első alkalommal nem feltétlenül zárul bírságolással, véleményem szerint nem szabad nem foglalkozni az előírásokkal, főként akinek honlapja is van, hiszen bármilyen előzetes bejelentés nélkül érkezhet a hívatlan látogató, és akár azt követően egy hatósági határozat. Érdemesebb megelőzni a problémát!

Ha egy ingatlannak kettő vagy több tulajdonosa van, közös tulajdonú ingatlanról beszélünk. Sajnos egyre többször problémát jelent az, hogy a közeli vagy távolabbi hozzátartozók (pl. közösen örökölt ingatlan esetében) a közös ingatlanukról közösen, egyetértésben gondoskodjanak vagy döntsenek. A polgári jog szabályai azonban többféle lehetőséget nyújtanak a közös tulajdon megszüntetésére.

Mint minden más jogterületen, itt is célszerű a feleknek szerződés útján megegyezni, hogy a bonyolult, hosszú ideig tartó és költséges bírósági peres eljárást elkerüljék. Egy ügyvéd által megszerkesztett és a felek által aláírt okirat a földhivatali benyújtást követően rövid időn belül megoldást nyújthat a felmerült problémára.

A közös tulajdon megszüntethető:

• adásvételi szerződéssel oly módon, hogy az egyik tulajdonos a többi tulajdonos tulajdoni hányadát magához váltja a felek által meghatározott értéken, vagy az egész ingatlant egy 3. személy javára értékesítik
• ajándékozási szerződés útján a fentihez hasonló módon
• házastársak vagy élettársak életközösségük fennállása alatt, vagy annak megszűnését követően szüntethetik meg a közös ingatlanukon fennálló közös tulajdont
• amennyiben az ingatlan alkalmas, és minden jogszabályi feltétel fennáll, telekalakítási eljárás során külön-külön helyrajzi számot kapnak a külön tulajdonba kerülő ingatlanok
• amennyiben a feltételei fennállnak, az ingatlanból kettő vagy több lakásos társasház alakítható, akkor a társasházzá alakítás során szintén külön helyrajzi számot kapnak az egyes, külön tulajdonba kerülő ingatlanok
• közös tulajdonú termőföldekre (jellemzően a zártkert, külterületi, aranykorona értékkel rendelkező ingatlanok) speciális szabályok vonatkoznak, így akár az adásvétel, ajándékozás mellett döntünk, figyelembe kell venni a termőföldekre vonatkozó jogszabályt is

Ha kimaradt a felsorolásból bármely más lehetőség, illetve az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése iránt érdeklődik, várom jelentkezését a honlapon feltüntetett elérhetőségeken.

Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a konkrét ügyben történő tanácsadást. A tanácsadás során fontos kitérni az ügylet adó-és illetékvonzatára is.

Akár egyéni, akár társas vállalkozásunk van, esetleg (még) alkalmazottként dolgozunk, manapság egyre többször merül fel ez a kérdés akár a tanácsadások során, akár internetes fórumokat olvasgatva. Sokszor vállalkozók egymásnak adnak tanácsot, ami nem mindig helytálló, hiszen nem ismerik – nem ismerhetik – a konkrét ügy, megbízás, szerződés minden egyes részletét.

A megbízási, és a vállalkozási szerződést meghatározó elsődleges minősítő jegyek szerint:

• a megbízás általában egy konkrét munkára, megrendelésre szól, eseti jellegű, rendszertelenül jelentkező; a szerződés a meghatározó, a felek attól csak közös megegyezéssel térhetnek el;
• nem feltétel a személyes közreműködés, a megbízott, a vállalkozó helyettest, alvállalkozót vehet igénybe, de emellett adott ügy ellátása során kiköthető, hogy azt egy meghatározott személy lássa el;
• nem a rendelkezésre állás, hanem a szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, a munkával elérhető eredmény létrehozása a döntő;
• jellemző a mellérendeltségi viszony.

A megbízási és a vállalkozási szerződést meghatározó másodlagos minősítő jegyek az Irányelv szerint:

• az irányítási, utasítási, ellenőrzési jog nem terjed ki minden részletre, csak az ügy ellátására, a szolgáltatás nyújtására, az ellenőrzés esetenkénti;
• munkaidő nincs meghatározva, csak a megbízás teljesítésének határideje (esetleg teljesítési részhatáridő); a feladatellátáshoz szükséges időt a megbízott, a vállalkozó maga szervezi és határozza meg; tartós megbízás esetén is a megbízott maga határozza meg az elvégzendő feladatra szánt időt;
• a megbízott, illetve a vállalkozó a feladat elvégzésének, teljesítésének helyéről általában maga dönt;
• a díjfizetésre az elvégzett feladat teljesítését követően kerül sor, jellemzően egyszeri díjként kerül kifizetésre; tartós megbízás esetén azonban a díjazás rendszeres is lehet;
• a megbízott, a vállalkozó saját eszközeit veszi igénybe a tevékenység ellátásához, ezek költségét a megbízási, vállalkozási díj magában foglalja;
• a megbízott, a vállalkozó felelősségi körébe tartozik a biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése ,
• a megbízási, vállalkozási szerződésnek nem érvényességi kelléke annak írásba foglalása (de természetesen a jogbiztonság szempontjából érdemes írásba foglalni).

A címben feltett kérdésre a válasz: igen, lehetséges, hogy a volt főnökünknek dolgozzunk vállalkozóként, de nagyon szigorú feltételei vannak, amelyeket minden esetben be kell tartani.

A munkaügyi, illetőleg az adóhatóság ellenőrzés során vizsgálhatja a fenti szempontokat. Ha kétség merül fel, minden esetben a szerződés tartalma a lényeg, nem az elnevezés (jogviszony tényleges tartalma a fontos).

A polgári jogi és a munkajogi szabályok mellett a gyakorlatban továbbra is kiemelkedő jelentőségű, de már hatályon kívül helyezett 7001/2005. (MK 170.) FMM–PM együttes irányelv ad iránymutatást az ügyben, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy minden egyes ügyben nem csak a főbb pontok, hanem az egyéb részletek figyelembe vételével lehet egyedi tanácsot adni az érdeklődők, vállalkozók számára.

Amennyiben további kérdései merültek fel a témával kapcsolatban, várom jelentkezését a honlapon feltüntetett elérhetőségek valamelyikén.

- Hogyan és mikor kapcsolódik a társasági jog az öröklési joghoz?

- Hogyan jelenik meg a hagyatékban a társasági részesedés?

- Milyen hatása van a tag halála a társaságra nézve?

- Milyen – elsősorban anyagi – felelősséggel tartozik az örökös a társaság felé?

A gazdasági társaság tagjának halála esetén minden esetben a fenti öröklési jogi kérdések merülnek fel.

Betéti társaság (Bt.) esetében ez a tény akár a társaság megszűnésével is járhat, ezért akár a beltag, akár a kültag halála esetén 6 hónapon belül pótolni kell a kieső tagot. A tagi részesedés személyes jellegénél fogva a hagyaték átadása előtt már lehet az új tag, illetve az örökös érdekében intézkedni a Cégbíróságnál, illetve meg lehet egyezni az örökössel.

Fontos, hogy nem az öröklés lesz a tagsági pozíció megszerzésének jogcíme, hanem a megállapodás, amit az életben maradt tag és az örökös köt meg. Ha az örökös lesz a Bt.-ben tag, a társaság megmaradt tagjának el kell vele számolnia, és egy új taggal megállapodnia a társaság fennmaradása érdekében.

Korlátolt felelősségű társaság (Kft.) esetében az üzletrész a polgári jogi öröklési szabályok szerint örökölhető (törvényes öröklés, illetve végrendelet útján is). Az üzletrész az örökösre átszáll, az öröklés miatti tagváltozást azonban már a társasági szerződésben korábban, a tag halála előtt is lehet szabályozni.

Az öröklés tényét a Cégbírósághoz be kell jelenteni, és az örökösi minőséget igazolni kell (hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, öröklési perben jogerős ítélet).

Részvénytársaság esetében a részvény forgalomképessége miatt a részvény szintén a polgári jog szabályai szerint örökölhető.

Előfordulhat továbbá, hogy a hagyaték teljes visszautasítása, illetve más örökös hiánya miatt a Magyar Állam, mint szükségképpeni örökös a gazdasági társaság tagjává válik.

Amennyiben további kérdései merültek fel a témával kapcsolatban, várom jelentkezését a honlapon feltüntetett elérhetőségek valamelyikén.