Blog
- Részletek
Az elmúlt napok eseményei alapján aktuálissá vált összegyűjteni, milyen intézkedések állnak a munkáltató rendelkezésére, amelyekkel a jelenleg hatályos jogszabályok szerint élhetnek a veszélyhelyzet során:
- Home office: a munkáltató dönthet úgy, hogy a munkavállaló otthonról végzi a munkáját, erre az időszakra rendes munkabér jár, nem szünetel a biztosítási jogviszony.
- Rendes szabadságot is kiadhat a munkáltató, munkabér jár, szintén nem szünetel a biztosítási jogviszony.
- Előfordulhat, hogy valaki fizetés nélküli szabadságot kénytelen kivenni, pl. ha a gyermekével otthon kell maradnia az otthoni tanulás miatt, ilyenkor nem jár a táppénz, és munkavállaló munkaköre nem látható el home office-ban, erre az időszakra nem jár munkabér, és szünetel a biztosítotti jogviszony is.
- A munkáltató mentesítheti a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, ha a munkakör lehetővé teszi a munkaidőkeret alkalmazását, illetve van lehetőség a későbbiek során ledolgozni a munkaidőt, ilyenkor a nem munkával töltött időszakra rendes munkabér jár, nem szünetel a biztosítási jogviszony.
- Önkéntes karantén esetén igazolatlan távollétnek minősül a munkavégzéstől távolmaradás, mely időszakra nem jár munkabér, szünetel a biztosítási jogviszony. Munkáltató és munkavállaló közös egyeztetése alapján lehet viszont home office-ban ellátni a munkát, fizetett vagy fizetési nélküli szabadságot kivenni.
- Táppénzre csak az a munkavállaló jogosult, akivel szemben hatósági elkülönítést alkalmaztak (ilyenkor egyből táppénz jár, nem betegszabadságnak minősül az időszak), illetve aki a foglalkozása gyakorlásra során betegedett meg (egészségügyi dolgozók).
- Állásidő esetén munkáltatói megállapodás alapján – ahol van – a kollektív szerződés szabályai kell alkalmazni, illetve az alapbérre+bérpótlékra jogosult a munkavállaló.
További kérdések felmerülése, valamint az esetleges jogszabály-módosítás következtében a bejegyzés frissül, illetve egyedi kérdésekre próbálok külön üzenetben válaszolni.
- Részletek
Az öröklés megtervezése részletes átgondolást igénylő folyamat. Az örökhagyónak lehet olyan szándéka, hogy valakit csak a hagyatéki vagyonból részesítsen, illetve – főként termelő vagyon esetén – lehet az az igénye, hogy halála utánra is olyan rendszert hagyjon, amely a vagyon megóvását biztosítja.
Mi lesz, ha valami váratlan történik velünk? Mi lesz a megteremtett értékeinkkel, vagyonunkkal és a céggel? Biztonságban van a család, a vagyon? A cég tovább tud majd működni zavartalanul? Azé lesz majd a vagyon, akinek szánjuk? Tulajdonos cégvezetők, generációváltók és a még ott nem tartók számára fontos kérdések ezek.
Lépjünk még ma, hogy biztosan úgy történjen minden a jövőben, ahogyan szeretnénk! Nem is hinnénk, hogy már most, a társasági szerződéseinkben is mennyi mindent meghatározhatunk másként, az öröklés általános jogi szabályozásán kívül. Számoljunk az öröklést, a vagyon biztonságba helyezését, a család érdekeinek figyelembe vételét segítő jogi és pénzügyi, adózási lehetőségekkel.
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a konkrét ügyben történő tanácsadást, várom jelentkezését a honlapon feltüntetett elérhetőségeken.
- Részletek
Ezt dokumentumot az öröklési ügyben eljáró hatóság állítja ki az örökösök, hagyományosok, végrendeleti végrehajtók és ingatlankezelők számára jogállásuk bizonyítása, valamint jogaik és felhatalmazásaik más tagállamokban történő gyakorlása céljából. Az európai öröklési bizonyítványt kibocsátása után bármilyen további eljárás nélkül minden tagállamban elismerik (Dánia, Írország és az Egyesült Királyság kivételével.)
Forrás: https://e-justice.europa.eu/
Kép: pixabay.com
- Részletek
Évről évre nő az ingatlanpiaci forgalom, ma már egyre többen értékesítik ingatlanukat a megszerzéstől számított 5 éven belül, ráadásul legtöbbször magasabb áron, mint amennyiért megszerezték.
Az ingatlan átruházásából (eladásából, ajándékozásából), a vagyoni értékű jog (pl. haszonélvezeti jog) átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.
Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni.
A szerzés időpontjához képest 15%-a Szja fizetési kötelezettség keletkezik, amely tovább csökkenthető a jogszabályban meghatározott igazolt költségekkel.
2019. évi szerzés 100%
2018. évi szerzés 100%
2017. évi szerzés 90%
2016. évi szerzés 60%
2015. évi szerzés 30%
2014. évi szerzés 0%
A sok egyéb kivétel és részletszabályozás miatt érdemes minden egyedi ügyben átgondolni, akár adótanácsadóval is egyeztetve kiszámolni, hogy kell-e ingatlan eladása miatt személyi jövedelemadót fizetnünk.
Fotó: pixabay.com
- Részletek
Az ingatlan tulajdonjogát megszerzi, aki:
- 15 éven át
- sajátjaként
- szakadatlanul birtokolja az ingatlant.
A tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nélkül is létrejön, a tulajdonjog megállapításához azonban a jelenlegi és korábbi tulajdonos közötti okirat aláírására van szükség, illetve a bíróság polgári peres úton tudja megállapítani a tulajdonos részére az elbirtoklás útján történő tulajdonszerzést. Ezt követően lesz a jelenlegi tulajdonos abban a helyzetben, hogy az adott ingatlanra a tulajdonjogát a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék.
Nem lehet elbirtoklásra hivatkozni, ha a birtoklás idejéből még nem telt el 15 év, nem sajátjaként (hanem például bérlőként), és nem szakadatlanul – folyamatosan, megszakítás nélkül – birtokolja valaki az ingatlant.
Jelen tájékoztatás nem helyettesíti a konkrét ügyben történő tanácsadást, várom jelentkezését a honlapon feltüntetett elérhetőségeken.